Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9409/CONNECT.CD

Text File | 1994-11-11 | 13KB | 220 lines

          @VAdatok mozgatása PC, Mac és Amiga között@N

          @VKapcsolatok@N

          Ki  ne  tépte  volna  szakállát (opcionálisan haját), mert a
          file,   amit   használni   akart,  egy  másik  típusú  gépen
          készült?!



          A  személyi  számítógépek  három  nagy  családja  terjedt el
          Magyarországon.  A  PC-k nagy fölénnyel vezetik a mennyiségi
          listát,  utána  számunkra meghatározhatatlan helyen jönnek a
          Macintoshok  és  az Amigák. Régebben ezzel nem is volt gond,
          mert  többé-kevésbé  elkülönült kasztot alkottak a különbözô
          gépcsaládok  felhasználói. Ahogy azonban a számítógépek mind
          általánosabban   elterjedtek,   az  egyes  csoportok  között
          átfedések  jöttek  létre.  Például  vegyük  a  CHIP  Magazin
          szerkesztôségét.  Mi PC-s lap vagyunk, és az újság kezdettôl
          fogva   PC-n   készült,   a   cikkek  megírásától  kezdve  a
          nyomdakész  anyag  leadásáig.  Ez néhány éve megváltozott, a
          tördelés   és   az   összes   nyomdai  elôkészítés  átkerült
          Macintoshra  -- a DTP-s dolgok kvázi szabványgépére. Viszont
          a   szerkesztôség   minden   tagja  PC-n  dolgozik.  Az  így
          elkészült  anyagot  átvisszük  Mac-re,  és onnantól kezdve a
          PC-k elfelejthetôk.

          Sokan   nagyon   félnek  az  efféle  adatmozgatásoktól,  sôt
          kifejezetten  lehetetlennek  tartják. E gátlás még a régebbi
          idôkbôl  maradt  vissza,  amikor  tényleg  kínos  dolog volt
          egy-egy  ilyen  átvitel.  Manapság  viszont a munkacsoportok
          korát  éljük  -- legalábbis mindenki ezt hangoztatja. Lássuk
          tehát,  milyen  lehetôségeink  vannak,  illetve  mit  hogyan
          lehet -- és érdemes -- megvalósítani!


                @VFormátumok@N

          Sokan  azért  tartják  bonyolultnak a dolgot, mert szerintük
          nem  elég  csak eljuttatni a másik platformra az anyagot, de
          át  is  kell  alakítani az ottani jelkészletnek megfelelôen.
          Például   egy  Amigán  megírt  ékezetes  szövegfile-t  hiába
          másolunk  át  Mac-re  vagy  PC-re,  az  ékezetek  nem fognak
          látszani,  illetve  idegen karakterek lesznek a helyükön. Ez
          a Mac--PC közötti konverzióra is igaz.

          Nos,  ez  általánosságban  véve  tényleg így van, de hála az
          isteneknek,  több olyan alkalmazás is van, amely saját belsô
          jelkészletet  alkalmaz. Ilyen például az Excel, amit néha mi
          is  használunk  táblázatok  elkészítésére.  A PC-n elkészült
          anyagot  csak  át  kell  rántani  Mac-re -- és már kész is a
          dolog.

          Ha  nem  ilyen  könnyû  a  helyzetünk,  még  mindig három út
          létezik.    Az   elsô   akkor   adott,   amikor   valamilyen
          szövegfile-t  szeretnénk  átemelni.  Ha  ez egy sima 8 bites
          ASCII     kódkészletû     szöveg,     úgy     mindössze    a
          karaktertábla-konverziót  kell  elvégezni  az átvitel elôtt.
          Amennyiben  a  szövegfile-t  olyan szövegszerkesztôvel írtuk
          meg,  amelynek  saját  formátuma  van,  úgy hozzuk egy olyan
          formátumra,  amit  a  másik gép is ismer. Ha nincs szükség a
          különbözô  segédinformációkra  --  aláhúzások, vastagítások,
          betûtípusok  stb.,  például  csak a címek térnek el a szöveg
          többi  részétôl  --,  akkor  használjunk 8 bites ASCII-t, ha
          viszont  szükség  van  rájuk, de nem tudjuk biztosan, hogy a
          másik  oldal  milyen  formátumokat ismer, akkor válasszuk az
          RTF-et  (Rich  Text Format). Ezt a legtöbb program ismeri --
          mindenesetre  ilyenkor  több  formátumba  elmentve is vigyük
          magunkkal az anyagot.

          Második  esetnek a képeket tekintem. Azért választom külön a
          más  jellegû adatoktól, mert jóval egyszerûbb a mozgatásuk a
          platformok  között,  ha lehet, még a szövegek és a programok
          által  használt saját file-formátumoknál is könnyebb. Nem is
          szaporítom  a  szót, mindössze annyit kell megemlíteni, hogy
          melyek  azok a formátumok, amelyeket érdemes használni. Ha 8
          bites  --  azaz  256  vagy kevesebb színû -- képrôl van szó,
          használjunk  GIF formátumot. Ez a lehetô legtömörebb ebben a
          kategóriában,  és  elterjedtsége  miatt mindhárom platformon
          ismert.  Ha  true  color -- azaz 24 bites -- képeket akarunk
          átemelni,  akkor  a  tömörített  TIFF  a  javasolt formátum.
          Sajnos  ezt  nem minden program ismeri, illetve néha még így
          is  hatalmasra duzzad a képfile -- ami nagyon megnehezítheti
          az  átvitelt  --,  ilyenkor  a  JPEG  a megoldás. Ållítsuk a
          lehetô   legjobb   minôségûre,   ilyenkor   inkább   csak  a
          file-szerkezet   tömörítôdik,  miközben  a  képi  információ
          vesztesége  még nyomdász szemmel is elhanyagolható. Sajnos a
          JPEG-et nem mindenki kezeli ugyanolyan fejléccel.

          Végül  a  harmadik, utolsó csoport, az általános adatoké. Ez
          hála  istennek  a legritkábban fordul elô -- leginkább olyan
          adatbázisokról  van  szó,  amelyeknek  nincs  megfelelôjük a
          másik    platformon.   Ilyenkor   körültekintôen   ki   kell
          választani  egy  közös  formátumot,  amit  mindkét  platform
          ismer, és nem lép fel semmilyen információvesztés.


                   @VAdathordozók@N

          Jó-jó,  mindez szép, de még mindig nem jutott el az anyagunk
          a  másik  gépre.  Mi a teendô? A legegyszerûbb megoldásnak a
          lemezen   való   mozgatás  tûnik,  hiszen  mindhárom  gépben
          ugyanaz  --  pontosabban  azonosnak  látszó  --  3 1/2 colos
          floppymeghajtó  van.  Ez  a legtöbb alkalommal meg is felel.
          PC-rôl  Macre minden nagyobb varázslat nélkül tudunk floppyt
          hurcolni.   A   System   6-tól   kezdve   a   Mac  operációs
          rendszerének  része  a  FileExchange  nevû kis segédprogram,
          ami  a  DOS  formátumú  lemezeket  olvassa. Itt két probléma
          léphet  fel.  Lehet,  hogy  Mac-ünk  1988  elôtti.  Ilyenkor
          sajnos  a meghajtónk nem alkalmas az adatátvitelre, mert 400
          Kbyte-os,  illetve  800 Kbyte-os formátumokat képes kezelni,
          a  DOS 720 Kbyte-jával szemben. (Az 1988 utáni Mac-ekben már
          1440  Kbyte  kapacitású SuperDrive van.) A másik probléma az
          lehet,  hogy  az  op'  rendszerünk régebbi, mint a System 6.
          Azt   hiszem,   Magyarországon  ez  a  két  probléma  szinte
          elhanyagolható, hiszen a géppark sokkal frissebb.

          Mac-rôl  PC-re  való átvitelkor érdekesebb a helyzet. Ahhoz,
          hogy  Mac  formátumú  lemezt  olvassunk  PC-n,  szintén  egy
          segédprogramra  van  szükségünk,  amely  még  véletlenül sem
          része  a  DOS-nak.  Mi ilyen célokra a MacSee nevû programot
          javasoljuk  --  amely  nemcsak  a floppykat, hanem a SyQuest
          cartridge-okat  is  látja.  Megjegyzendô, hogy amennyiben az
          adatokat  DOS  formátumú  floppyra  írtuk fel Mac-en, úgy az
          egész  fejfájás  elkerülhetô,  használjuk tehát inkább ezt a
          megoldást, ha tehetjük.

          Amiga  és  PC  között  ugyanez  a  folzamat kicsit zûrösebb.
          Tudtommal  mind  a  mai  napig  nincs  tisztességes program,
          amely  Amiga lemezeket olvasna PC-n. Ezzel szemben az Amigán
          el   tudjuk   olvastatni   PC-s  lemezeinket  a  Xcross  DOS
          segítségével,  amely  a  Workbench  3.0-tól  kezdve  az  op'
          rendszer  részét  képezi.  Ezzel a programmal winchestereket
          is olvashatunk.

          Az  Amigák  és  Mac-ek  között  hasonló  a  helyzet, mint az
          Amiga--PC-esetben.    Amigára    létezik   egy   Amax   nevû
          programcsomag,  amely  egy komplett Mac emulátor, így mind a
          floppykat,   mind   a   winchestereket   látja.  Macintoshon
          tudomásunk szerint nem megoldott az Amiga lemezek olvasása.

          A  lemezekkel  egyetlen  probléma  van.  A rajtuk hordozható
          file-ok  mérete  nem  haladhatja  meg  az  1,4  Mbyte-ot. Ez
          különösen képfile-oknál igen kínos korlátozás.

          A   következô   lehetôség   szintén   viszonylag   egyszerû.
          Mindegyik  gépben  van  soros  port.  Egy  nullmodemkábellel
          összekötve  máris  áramolhatnak  az  adatok  a gépek között.
          Ennek  az  a hátránya, hogy jóval lassabb, mint a floppy, és
          körülményesebb  is. Elôször is egy kábelt kell szereznünk. A
          PC-k  között  használt kábelt Amigáknál is tudjuk használni,
          de  Mac-en  már nem. Egyszerûen más a csatlakozója -- DIN 8.
          A  következô lépés a program kiválasztása. Ez Macintoshon és
          PC-n  például  a  Laplink  lehet,  Amigán  pedig  a DLink-et
          érdemes választani.

          A   harmadik   megoldás   lehet  a  nyomdászatban  elterjedt
          SyQuestek  --  ez  egy  cserélhetô merevlemez-típuscsalád --
          használata.  Ezek lemezei 44, illetve 88 Mbyte kapacitásúak,
          tehát  adataink  valószínûleg  elférnek egy-egy cartridge-on
          (cserélhetô  lemezen). PC-n a MacSee segítségével, Amigán az
          Amaxszal  olvashatjuk  el  vagy  írhatjuk  a  Mac-en  felírt
          anyagainkat.

          Negyedik  lehetôség -- bár ez csak PC és Mac között mûködik,
          pontosabban  PC  és Amiga között nem érdemes használni -- az
          AppleTalk   használata.  Lehet  kapni  olyan  kiegészítôket,
          amelyek képessé teszik a PC-t az AppleTalk használatára.

          Ötödik    variáció,   hogy   valamilyen   ""professzionális"
          hálózatba  kötjük a gépeket. Ilyen lehet például az Ethernet
          vagy  a  TCP/IP.  Elôbbit  a  hazánkban oly elterjedt Novell
          NetWare  is  támogatja,  sôt, a 3.12-es verziótól kezdve Mac
          licencek  is  vannak a szoftvercsomagban. A másik szoftver a
          Banyan  Vines,  ami szintén fut Mac-en is. Egy ilyen hálózat
          a  lehetô legkényelmesebb -- és legköltségesebb -- megoldás,
          igaz,  egy  hálózat  ma már szinte mindenhol akad, ahol több
          gépet  használnak,  ráadásul a nagyobb Mac-ekben már bent ül
          egy  Ethernet  kártya.  Amigán  mindössze  a  Novellt tudjuk
          javasolni.

          Hatodik  megoldás  a CD-ROM. Ez egy kicsit félmegoldás, mert
          CD-ROM  felíró elég kevés helyen található, tehát nem magunk
          fogjuk  felírni adatainkat, hanem egy másik cég. Ez egyrészt
          költséges,  másrészt  hosszadalmas  --  de  nagy  mennyiségû
          adatra  még  mindig ez a legolcsóbb megoldás. Hála az égnek,
          a   CD-ROM-ok  formátuma  szabványosított,  tehát  nem  kell
          küzdenünk  amiatt, hogy az adott lemez HFS vagy DOS, esetleg
          más formátumú.

          És   végül   a   hetedik   lehetôség,   egy   szintén  kvázi
          platformfüggetlen  közvetítô,  a  modem  felhasználása. Ez a
          leglassabb    megoldás   mind   közül,   és   az   ára   sem
          elhanyagolható,  ugyanakkor  több elônye van. Elôször is egy
          modem  segítségével bármilyen távol elhelyezkedô gépünket is
          elérhetjük,  ha  máshogy  nem, közvetett módon -- feltöltjük
          egy   BBS-re   az  anyagunkat,  majd  otthon  letöltjük.  Ez
          természetesen  csak  olyan  helyen  lehetséges, ahol a sysop
          megengedi,   hogy   a   frissen   feltöltött  anyagot  bárki
          letölthesse  avagy személyre szólóan is küldhetünk valakinek
          file-okat.


                       @VKapcs. ford.@N

          Viszonylag  kevés  mondanivaló  maradt  hátra  az ügyrôl. Az
          egyik  a  már  említett  adatformátum.  Egészen  pontosan  a
          file-formátum.  A  három gépcsoport közül a legmostohábban a
          PC  bánik  a  file-okkal,  mindössze  11  karakteres lehet a
          nevük  (8 a név, és 3 a kiterjesztés). Amigán ez a határ 16,
          míg  Mac-en  31,  olyan  apróságokról  nem is beszélve, hogy
          Mac-en  bármilyen  karakter  --  ékezetes, szóköz -- lehet a
          névben.   És   még  egy  buktatóval  találkozhatunk.  A  Mac
          mindent  ellát  egy saját fejléccel, ami más gépre átkerülve
          elvész,  illetve  más  géprôl  Macre  átvitt  file-oknál nem
          képzôdik.  Ennek  elsôsorban  a végrehajtható file-oknál van
          jelentôsége   --   emiatt  nem  lehet  például  egy  BBS-rôl
          file-okat letölteni PC-vel, majd átvinni lemezen Mac-re.

          @KLencsés Gábor@N